Míg a 20. század elején a jogi oktatás gyakorlatorientált volt, mára az elméleti képzés vált meghatározóvá. Az átalakulás azonban rontja a diákok elhelyezkedési mutatóit, és növeli a költségeiket. Ráadásul a konkrét jogesetekkel való foglalkozás helyett egyre több jogászra jellemző a politikai aktivizmus, ami inkább megköveteli az erős elméleti tudást a gyakorlati ismeretek helyett.
Mark Pulliam, a Law and Liberty blog szerzője szerint át kellene alakítani jogászképzést: több gyakorlatra és kevesebb elméletre lenne szükség. Bár Pulliam kifejezetten az Egyesült Államok jogászképzéséről ír, az elméleti és gyakorlati képzés kérdése Magyarországon is vita tárgya, hiszen a magyar képzés az USA-beli gyakorlatnál is elméletibb.
Régen jobb volt?
Az Egyesült Államokban a jogászképzés jelenleg egy hároméves kvázi mesterképzés, amelyet a gyakorlati ismeretek elsajátítása követ. A mesterképzés kitétel persze csak szűk megkötésekkel igaz, de mégis találó a kifejezés, mivel a joghallgatóknak a jogi képzés megkezdése előtt el kell végezniük valamilyen más szakirányú képzést is. Ez a hagyomány, azaz hogy a joghallgató tanulmányai előtt ismerkedjen meg az élet más területével is, a régi amerikai jogoktatás rendszerének egyik megmaradt eleme. Pulliam azonban úgy véli, több elemet kellett volna megtartani a régi rendszerből.
Még a 20. század elején is úgy nézett ki a jogi képzés az Egyesült Államokban, hogy az inkább hasonlított egy mesterség elsajátításának módjára, mintsem egyetemi diszciplináris képzésre. Azaz a jogot tanuló fiataloknak kvázi inasként el kellett szegődniük egy gyakorló jogászhoz; vagy még inkább több, eltérő jogterületen dolgozó jogászhoz, akik mellett kitanulták a szakma fortélyait. Elméleti képzésen és vizsgákon csak ez után kellett részt venniük.
Elméleti tudás, drága képzés, pályaelhagyás
Mára a helyzet megváltozott. Az USA-ban a jogi képzés úgynevezett law schoolokban történik, amelyek a kötelező előképzettséget követően inkább elméleti tudással ruházzák fel a hallgatókat, akik csak vizsgáik után kezdhetnek foglalkozni konkrét jogesetekkel. A képzés jellegének megváltozását – Pulliam szerint –jól jelzi, hogy az egyik valaha élt legjobb amerikai jogászt, Robert H. Jacksont tanulmányai alapján ma nem vennék komolyan a jogi szakmában.
Az képzés elméleti fókusza több problémát szül. Amellett, hogy a jogi képzés egyre drágább az Egyesült Államokban (nagyságrendileg 60 ezer dollár egy évre), a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei – fennálló jogászhiány ellenére – egyre romlanak. Ez a két tényező pedig számos frissen végzett jogászt sodor rendkívül nehéz helyzetbe. Ezenkívül a szakmai, konkrét jogesetekhez tartozó vitákat is egyre inkább felváltja a jogászok politikai aktivizmusa, amely erős elméleti, de gyengébb gyakorlati alapokkal könnyebben járható út, mint a jogesetekkel történő foglalatoskodás.
Ellenpélda
Pulliam pozitív példaként említi a Lincoln Memorial University’s Duncan School of Law-t, amely a mára már klasszikusnak számító elvek mentén képzi a hallgatókat: több gyakorlati és kevesebb elméleti elemet vonultatva fel képzés során. Pulliam kiemeli, hogy a klasszikus oktatási módszer mellett a hallgatók 96 százaléka el tud helyezkedni a jogi szakmában, ráadásul a tandíj is jóval alacsonyabb, 40 ezer dollár egy évre. Így a szerző szerint egyértelmű a képlet: vissza kell térni a régi, gyakorlatorientáltabb képzési módokhoz.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az amerikai konzervatív reneszánsz elindítója, Russell Kirk szembekerült a neokonzervatívokkal, segítette John Lukacsot és Molnár Tamást is. Most jelent meg fő műve, A konzervatív eszme az Alapjogokért Központ gondozásában. A munka egyik fordítójával, Kirk kutatójával, Pogrányi Lovas Miklóssal beszélgettünk.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
A keresztény realizmus azt jelenti, hogy reálisan látjuk a bukott világot, amelyben élünk, szemben az idealizmussal, ami forradalmi – mondta a Mandinernek Eric Patterson amerikai politológus. Interjúnk.
Ha évi 600 Patriotot tudnak legyártani, és az USA a minimális előírt készlet 25%-val rendelkezik, akkor mikor lesz ebből komoly mennyiség Ukrajnában?
Mi lesz a jövője az aranynak?
A férfi kapcsolatrendszerében számos ukrán titkosszolgálati és hazai honvédségi és energetikai szektorban releváns személyt azonosítottak.
